Ebben a cikkben megnézzük mikor milyen ceruzával érdemes rajzolni. Melyik keménységű ceruza mire jó, hol célszerű használni. Hogyan lehet vagy egyáltalán érdeme-e keverni a ceruzákat. Továbbá hasznos tippek a ceruzahasználattal kapcsolatban.
Tartalom:
- Grafit ceruza fajták jelzések
- Melyik ceruza mire használható?
- Rajzolási technikától is függ
- Tónusozási technikától is függ
- Kezdő rajzolóknak tipp
Grafit ceruza fajták jelzések
Márka függő, de általában olyan 9B-9H-ig találkozhatunk a ceruzák keménységére utaló jelzésekkel. Emellett találkozhatunk bár nem annyira ismert, elterjedt a művészi világban az F-es ceruzával is, ami a H és a HB közötti átmenet. Az F jelzés mint Fine jelentése finom egy köztes átmenetre utal a H-s és B-s ceruzák között.
A H jelzés a ceruzán Hard annyit jelent kemény ceruzával van dolgunk. Minél nagyobb a szám annál keményebb a ceruza annál jobban karcolja, nyomja a papírt. Persze ez attól is függ mennyire nyomjuk rá. Egy kemény ceruzával is lehet finoman bánni úgy, hogy nem karcolja meg a papírt. De ha már itt tartunk papír függő is, hogy egy ceruza milyen hatást fejt ki egy adott felületen.
A B-s jelzés pedig mint Black azt jelenti fekete, de inkább a grafit puhaságát fejezi ki vagyis azt, hogy minél nagyobb a szám jelzés annál puhább és egyben sötétebb (feketébb) árnyalatot kapunk.
Grafitceruza fajták:
- Derwent
- Faber-Castell
- Koh-i-Noor
- Staedtler
- Conte
- Stabilo
- Herlitz
Milyen ceruzával rajzoljunk – Melyik ceruza mire használható?
Egyáltalán nem kőbe vésett szabály, hogy mikor melyik ceruzát kell használjuk. Persze az irodalomban megvan a különféle ceruzáknak a szerepe de bátran kísérletezzünk.
- B-s jelzésű ceruzák.
Tónusozáshoz inkább a B-s ceruzákat szoktuk használni mivel kenhető és puhasága miatt az árnyalatok széles skáláját tudjuk kinyerni a ceruzából. Ha még nincs kialakult technikád akkor érdemes mindent kipróbálni ami a kezed ügyébe kerül sose tudhatod melyik ceruza tetszik meg vagy melyiknél fogod azt érezni, hogy ezzel gördülékeny a rajzolás folyamata ezen belül is a tónusozás elsősorban.
Persze a gyakorlatban ki lehet jelenteni, hogy a hagyományos értelemben vett realisztikus rajzolásnál nagyrészt a B-s ceruzákat használjuk.
Ahhoz, hogy egy rajzunk realisztikus legyen elengedhetetlen a nagy kontrasztok használata. Tehát a sötét részeket is érzékeltetned kell és ezt csak egy puhább ceruzával vagy képes megcsinálni. Egy 8B-s ceruzával például könnyedén fel tudod vinni a legsötétebb részeket is, viszont a legvilágosabb részeknél már nagyon oda kell figyelni, hogy ne nyomd rá a ceruzát. Sőt egy picit érdemes megemelni a papírról a ceruzát. Itt nagyon finom apró kézmozgásokról van szó de gyakorlással viszonylag gyorsan elsajátítható.
Ha mondjuk egy 8B-s ceruzával tónusozol végig egy rajzot akkor figyelned kell nagyon az egyes árnyalatoknál, hogy hogyan tartod a ceruzát és mennyire nyomod rá a művész papírra. Érdemes gyakorolni, fejlesztő hatással van a kezünk, ujjaink finom motorikus mozgásaira.
Ezzel szemben ha több ceruzát használunk akkor lehetőségünk van a világosabb tónusoknál egy 2B, HB vagy H ceruzát használni. Itt figyelembe kell venni, hogy mindegyik ceruza másabb hatást fog kiváltani a papíron. Ha kevered őket akkor ezt érdemes figyelembe venni. Viszont nagyon szépen össze lehet dolgozni az egyes ceruzákat. Akár egy 8B-s és egy H ceruzát is. Vagy többféle ceruzát is akár. Persze ehhez tapasztalat kell amit akkor tudsz szerezni (ha még kezdő vagy) hogyha elkezded csinálni.
Tehát ebben az esetben a világosabb részeknél könnyebb dolgunk van, viszont ha nem tudjuk jól összedolgozni a különféle ceruzákat akkor elképzelhető, hogy olyan hatást érünk el a rajzunkon ami nem tetszik. Semmi gond, bátran próbálkozzunk fontos ezeket megtapasztalni ahhoz, hogy rájöjjünk és kialakítsuk a nekünk tetsző stílust, továbbá, hogy egyre profibban használjuk a ceruzákat.
- H-s jelzésű ceruzák:
Ahogy az előbbi bekezdésben kifejtettem leginkább B-s ceruzákkal tónusozunk. Viszont ha nem ragaszkodsz ehhez a nézőponthoz érdekes struktúrákat felületeket tudsz kialakítani a papíron. Erre mindjárt visszatérek de nézzük meg előbb, hogy egy H-s ceruzát mire tudunk használni a rajzolás folyamatában.
Könnyedén tudunk vele halvány vonalakat rajzolni. Nagyon fontos itt megjegyezni, hogy mivel egy kemény ceruzáról van szó ha erősen rányomod a papírra akkor meg fogja nyomni a papír felületét és a grafit keménységénél fogva radírozni is nehezebb lesz. Ráadásul a papírban is barázdát hagy így ha erre rámegyünk egy grafit réteggel akkor a barázda látszani fog mivel ezen a részen nem fogja befogni a grafit.
Nagyon fontos, hogy finoman használjuk és ne nyomjuk a ceruzákat ez minden ceruzára érvényes egyébként. Ha így teszünk nagyon halvány vonalakat tudunk húzni egy H-s ceruzával. Azért fontos ez mert ha megnézed ezt a rajzot akkor nagyon erősen látszanak a forma körvonalai. Amivel önmagában nincs gond de ha körül nézel és megfigyeled a formákat amelyek most körbe vesznek, vagy mondjuk megfigyeled az egyik ujjad körvonalait akkor azt láthatod, hogy nincs erőteljes vonal a formák körül. Nagyon egyszerű a képlet, minél realisztikusabb rajzot szeretnél annál inkább meg kell közelítsd azt amit magad előtt látsz. Tehát az erőteljesen körvonalak eltávolítanak a realisztikus hatástól.
Szóval például erre jól lehet használni egy H-s ceruzát. Viszont nem csak H-s ceruzával lehet elérni halvány körvonalakat!
Visszatérve a bekezdés elejében említett érdekes struktúrákra a papíron. Szóval érdekes hatást tudsz elérni ha például egy 4B-8B-s ceruzával felvitt tónusrétegre rámész egy H-s HB-s vagy akár több H-s ceruzával. Persze egy egész komplett rajznál szembetűnőbb.
Ilyenkor az történik, hogy a kenhető puha rétegre rámegyünk egy keményebb grafittal és a H-s ceruza valamilyen mértékig el kezdi elkenni elmaszatolni a puha tónusréteget. Ami azt is jelenti, hogy telitettebb lesz a tónusrétegünk. Az sem mindegy milyen papírra tónusozunk. Egy durvább felületű papíron ez a különbség szembetűnőbb míg egy simább felületen nem annyira. Természetesen ha például egy 4B-8B-s ceruzával többször rámegyünk ugyanarra a felületre akkor ugyancsak telítődni fog a tónusunk de a hatás picit másabb lesz. Itt ezek tényleg apró különbségek amivel elsősorban már akkor kellene foglalkozni ha már nem teljesen kezdők vagyunk a rajzolásban. Ennél a pontnál már bele folyunk a tónusozási technikákba is.
Egy pár technika grafitceruzákra nem csak grafitceruzákkal.
- Satírozás
- Vonalkázás (sraffozás)
- Maszatolás
- Pontozás
- Firkálás
- Vegyes technikák
Itt most ha úgy vesszük egy vegyes technika a satírozás és a maszatolás kombinációjáról beszéltem. De összességében a hatás mégse maszatolós lesz hanem inkább satírozós. Mivel nem direktbe maszatoljuk a grafitot vagy nem egyből úgy visszük fel. Mint például a száraz ecset techikánál. Egyféle tónusozási technikán belül is millió hatást tudunk elérni nem beszélve arról, hogy minden embernek más lesz a stílusa ami megmutatkozik abban is, hogy milyen struktúrájú felületet hoz létre.
Szóval ez is egy érdekes hatás amivel a maszatolás és a satírozás határvonalán szörfözhetünk. A maszatolás telítettebbé teszi a grafitréteget (vagy bármilyen réteget amit felviszünk) és ezáltal életszerűbb a látvány. Viszont nagyon finom aprólékos mozdulatokkal több rétegben meg tudjuk közelíteni ezt a struktúrát csak satírozással vagy akár vonalkázással is.
Nagyon realisztikus rajzoknál elég gyakran előfordul, hogy H-s ceruzákat is használnak a világosabb árnyalatoknál. Itt amire nagyon oda kell figyelni, hogy tudjuk összefüggővé tenni a papíron a keménységben nagy különbséggel rendelkező ceruzákat.
Milyen ceruzával rajzoljunk – Rajzolási technikától is függ
- Puzzle felépítés
Például ha részleteiben építesz fel egy rajzot formáról formára haladva, mint egy kirakós játék és szeretnéd ha ezeknek a formáknak a körvonalai halványak legyenek akkor jól fogod tudni használni a H-s ceruzákat. De nagyon fontos itt megjegyezni, hogy ugyanezt a halvány hatást egy B-s ceruzával is el tudod érni. Én nem nagyon szeretek H-s ceruzával körvonalakat rajzolni. Leginkább azért mert érzésben nagyon más, mint egy B-s ceruza használata. Illetve a keménysége folytán még ha finoman is használom mégis jobban tapad a papírhoz, mint egy B-s ceruza. A B-s ceruzák gördülékenyebbek.
- Vázlatolás
Ha egy B-s ceruzát halványan könnyedén használsz akkor nagyon könnyen fogod tudni radírozni ami nagyon fontos szempont egy vázlat elkészítésénél. Egy vázlat felépítéséhez könnyed mozdulatokra és nagyobb keresővonalakra van szükség amelyekkel a forma arányait összefüggéseit próbáljuk megközelíteni. Ebben az esetben egy H-s ceruzát nem tartok szerencsésnek használni mivel nem olyan könnyed, mint egy B-s ceruza. Én általában 4B-s ceruzával vázlatolok ha vázlatolással építek fel egy rajzot.
Milyen ceruzával rajzoljunk – Tónusozási technikától is függ
- Vonalkázós (sraffozás) technika
Például egy vonalkázós technikánál ha nagyon realisztikus hatást szeretnél elérni akkor a H-s HB-s 2B-s ceruzával a világos részeket nagyon szépen ki lehet tónusozni.
A képen egy éppen készülőben lévő rajz vonalkázós technikával és ennek a rajznak a nagy része H-s ceruzával van elkészítve. Persze a nagyon sötét részek nem, hiszen bármennyire is nyomjuk a H-s ceruzát (meg is beszéltük, hogy ne nyomjuk a ceruzákat) egy idő után csak kilyukad a papír vagy nagyon megnyomódik de nem lesz egy bizonyos árnyalatnál sötétebb a rajzunk.
Természetesen ugyanezzel a technikával meg lehet csinálni H-s ceruza nélkül is a rajzot és mindig más és más hatást fogunk elérni ahogy változtatunk az eszközeinken, stílusunkon.
Szóval ezt csak azért emeltem itt ki, hogy lehet bátran használni és kipróbálni a ceruzákat attól függetlenül, hogy mit mond az irodalom vagy, hogy én vagy bárki más mit ír, javasol ezzel kapcsolatban. Az új dolgok általában újítással kezdődnek.
- Satírozós technika
Ennél a technikánál én azt javaslom, hogy próbálkozzunk meg mindenképpen azzal, hogy csak egyféle ceruzával tónusozunk ki egy komplett rajzot. Nézzük meg milyen hatást érünk el vele. Fentebb megbeszéltük, hogy ez mennyire fejleszti a finom motorikus mozdulatokat az ujjakban a kézben.
Aztán próbáljuk meg azt is egy másik rajzunkon, hogy mi van ha 2-3 féle ceruzát használunk. Figyeljünk rá, hogy ne legyen túl nagy eltérés az egyes ceruzák között. Például egy 4 és 8B-s ceruzát kombináljunk. Aztán próbáljunk meg egy HB-4B-ig. Ha ezeknek a kombinálása már jól megy ez alatt azt értem, hogy nagyon direktbe nem látszik, hogy különböző keménységű ceruzákat használtál akkor mindent beleadhatsz amit csak gondolsz. Tehát akár egy 3H-9B skálán belül is bevethetsz bármit.
- Maszatolásos technika
Ennél a technikánál mindenképpen egy puha ceruzát kell majd használnod. Vagy a ceruzával viszed fel a grafitot és aztán történik az elkenés vagy már eleve felmaszatolod a grafitot. H-s ceruzákat is „lehet” maszatolni de semmiféleképpen ne ezzel kezdjük. Leginkább kis felületen működik apró részeknél, hogy elmaszatolunk egy kemény ceruzát. Nagy összefüggő felületeken nem érdemes kemény ceruzát kenni mert foltos csúnya lesz tőle a rajzunk pláne ha ezt kombináljuk egy puha B-s ceruzával. Ha nagyon finoman tudunk bánni egy H-s ceruzával akkor egy elmaszatolt puha felületen is érdekes szép hatást tudunk vele elérni. Vagy a rajz világosabb részein maszatolós hatást tudunk létrehozni maszatolás nélkül. Persze ehhez fontos, hogy a mellette elkent felület amit B-s ceruzával csináltunk életszerű legyen. Ennél a technikánál nagyon jó működik az, hogy a világosabb csúcsfényeket kihagyjuk vagy a végén de akár rajz közben is visszaszedjük.
Milyen ceruzával rajzoljunk – Kezdő rajzolóknak tipp
Mielőtt hozzákezdünk egy rajzunk ki tónusozásához javaslom, hogy minden ceruzával, ami rendelkezésünkre áll készítsünk egy tónusskálát. Ez arra lesz jó, hogy tapasztalatot szerezz a ceruzák keménységét használhatóságát illetően. Ezek után magabiztosabban foghatsz majd hozzá a megrajzolt forma ki tónusozásához.
Rajztanfolyamról részletesebb leírás>>