Mióta 10 éve rajzolással (rajztanítással) foglalkozom azt tapasztaltam, hogy nagyon sok tévhit kering az emberek fejében a rajzolást illetően. Úgy általánosan megfigyelhető ez a rajzolás festés témakörben és ekkor még nem is beszéltünk a jobb agyféltekés rajzolásról. Az általánosan elterjedt kép a köztudatban a klasszikus rajzolás és a jobb agyféltekés rajzolás között az, hogy az utóbbi valami teljesen más és a két „technika” nagyban különbözik egymástól.
Ez a cikk többek között arról szól, hogy eloszlassa ezeket a tévhiteket. A cikkben a saját megfigyeléseimet és tapasztalataimat szeretném megosztani veled a jobb agyféltekés rajzolásról illetve általánosságban véve a rajzolásról.
Jobb agyféltekés rajzolás lényege
A jobb agyféltekés rajzolást Betty Edwards fejlesztette ki. Klasszikus értelemben vett rajztanár aki felsőoktatási intézményekben tanított diákokat, illetve rajztanárokat is képzett ki. A lényeg, hogy rajztanítás közben azt tapasztalta, hogy olyan problémák jelentkeznek amivel eleinte nem tudott mit kezdeni illetve nem tudta hogyan segítsen az egyes diákoknak amikor ezek a problémák felmerülnek.
Aztán azt figyelte meg, hogy egyik nap az egyik diáknak még nem ment a rajzolás a következő alkalommal pedig már sokkal jobban le tudta rajzolni azt amit látott maga előtt. Úgy, hogy nem adott neki különösebb információkat. Továbbá nem értette miért van az, hogy pl. egy egyenes vonalat valaki ívesnek rajzol vagy éppen fordítva. Tehát, hogy miért nem azt rajzolják le viszonylag elég pontosan amit látnak.
Ehelyett sok esetben teljesen más vonalakat formákat alakítanak ki a papíron. Itt már ugye nem kezdő rajzolókról beszélünk. Itt a legtöbben arra gondolnak, hogy magával a rajzolással van a gond mármint a rajzolás technika gyakorlati megvalósításával és sokaknak emiatt nem sikerül úgy visszaadni amit látnak. A Betty Edwards pont ezt ismerte fel, hogy a lényeg nem ebben rejlik.
Tehát ezek a kérdések nem hagyták nyugodni és elkezdte megfigyelni a diákokat illetve kommunikált is velük ezekről a megfigyeléseiről. A lényeg, hogy mert változtatni és mert másképpen ránézni a dolgokra mivel a gyakorlatban azt tapasztalta, hogy vannak problémás területek a rajztanítás során amivel nem tud mit kezdeni. Amely problémákra az eddigi tudása képessége a megtanult dolgok és megszerzett tapasztalatai nem voltak elegendőek.
Nálam is volt olyan rajztanár a rajztanfolyamon aki négyszemközt elmondta, hogy elmagyarázza a diákoknak hogy mit csináljanak de ha probléma lép fel nem igen tud nekik olyan tanácsot adni ami segítené őket vagy olyan gyakorlati útmutatást adni ami megoldást jelentene a fennálló nehézségre.
Tehát mivel képes volt nyitni egy új és ismeretlen nézőpont felé ahol válaszokat remélt, emiatt meg is találta azokat a válaszokat amelyek által jobban megértette mi is igazából a realisztikus rajzolás lényege.
Mi is ez a lényeg?
Vizsgálódásai során arra jött rá, hogy ez nem más, mint a figyelem a látásmód a koncentráció. Ezzel szemben az emberek fejében a rajzolással kapcsolatban az van, hogy tehetség kell hozzá vagy így kell születni. Illetve a legtöbb ember azt gondolja, hogy rajzolás szempontjából „jól” látja amit le akar rajzolni de maga a rajzolás ténye a gyakorlati kivitelezés vagy akár a kéz (kézügyesség) az ami miatt nem tudja lerajzolni. Ezek téves elképzelések a rajzolás folyamatáról.
Miután ezt felismerte és a gyakorlatban ugye tudta tesztelni is a tanítványokon illetve saját magán az történt, hogy a figyelmet és ezt a fajta látásmódot összekapcsolta a jobb agyfélteke működésével. Ebben Roger Wolcott Sperry agykutatásai voltak a segítségére. Nagyon tömören így született a jobb agyféltekés rajzolás.
A gyakorlatban az történt, hogy a Betty Edwards érzékelte azt, hogy a „hagyományos” rajztanítási módszer bár működik de nem minden esetben tud megoldással szolgálni bizonyos problémákra, illetve nem annyira letisztult és egyértelműen kézzel fogható és tanítható maga a rendszer ahogyan annak az oktatásban nyilvánvalónak kellene lennie.
Ezért azt csinálta, hogy ezt az egészet egy szűrőbe tette és jó alaposan megszűrte a lényeget. Ami egy másfajta látásmód volt de ez elég sokszor félre érthető. Én inkább azt mondanám, hogy kihegyezte a rajzolás lényegét a figyelemre vagyis arra, hogy hogyan nézz rá egy formára ha le akarod azt rajzolni/másolni.
Klasszikus rajzolás vs. jobb agyféltekés rajzolás
Ami nagyon fontos, hogy a klasszikus rajzolás és a jobb agyféltekés rajzolás között nagyon lényeges eget rengető különbség nincsen. A hagyományos oktatásban is ugyanúgy fontos szerepe van a figyelemnek és a koncentrációnak a gyakorlásnak, viszont azt lehet mondani, hogy a fentebb említett lényeges rész kissé elvész sok más olyan tényező mellett amelyek nem annyira fontosak. Másképpen megfogalmazva sok olyan dolgot is tanítanak ami mellett elhomályosul a lényeg.
Ez a gyakorlatban azt eredményezi, hogy lesznek olyan diákok akik ki tudják szemelgetni a lényeget maguknak, ösztönösen ráéreznek és arra kezdenek el fókuszálni, míg mások nem teljesen vagy csak bizonyos mértékig és ez a gyakorlatban is látszani fog. Az is gyakori eset lehet, hogy egyik nap még nehezen ment valami pár nap múlva pedig már érezhetően és láthatóan jobban megy és ami ebben az érdekes, hogy a rajzoló sem tudja megmondani, hogy miért.
Tehát még egyszer kihangsúlyozom az történt, hogy a Betty Edwards aki hagyományos értelemben vett egyetemi rajztanár találkozott a problémával, kísérletezett és megfigyelt, átlátta a lényeget és az egészből kiszedte azt ami a lényeg alapján a leginkább szükséges és eredményre vezető ha realisztikus rajzolásról van szó. Mondhatjuk azt, hogy leszűrte a hagyományos oktatás lényegét (ami nem más mint a megfigyelés) és erre fókuszálva a gyakorlatban különböző feladatokat dolgozott ki.
Ezekre a feladatokra megint csak nem kell úgy tekintenünk, hogy eget rengetően teljesen mások mint amit egy hagyományos rajtanítás során várnánk. Sőt nem is a feladatok milyensége igazán a hangsúlyos hanem a rajzolni tanuló figyelmének az átállítása és a rajzolás lényegi részének a megértetése a tanulóval.
Jobb agyféltekés rajzolás és klasszikus rajzolás: Egy fontos különbség
Emellett még ami lényegesebb különbségnek mondható, hogy a klasszikus rajzolásban sokszor hivatkoznak arra, hogy amit tudunk a tárgyakról, formákról azt hogyan használjuk fel a rajzolás során. A jobb agyféltekés rajzolás maximálisan a megfigyelésre hagyatkozik. Aztán ahogyan valaki korábban (pl. egy híres rajzoló vagy festő) kialakított egy sémát amelyen keresztül végig visz egy alkotást. Vagy mondjuk a perspektíva használata a rajzolásban ami egy teljesen működőképes dolog hiszen ha körbe nézünk magunk körül mindenhol a perspektívát láthatjuk. A perspektívára különböző rajzolási módszereket dolgoztak ki és ezek használatával nagyon egyszerűvé lehet tenni különböző szabályos formák terek helyek stb. megrajzolását. Viszont ami nagyon lényeges, hogy a perspektíva használata nélkül pusztán csak a megfigyelése által is képes az ember pontosan lerajzolni azt amit maga előtt lát. Mind kettő út járható és működik sőt kombinálható is. Persze az előbbi sokkal egyszerűbb de vajon melyik fejleszt jobban?
Itt most nekünk a lényeg, hogy a hagyományos rajzolási vonal próbál különböző szisztéma szerint felépíteni egy rajzot próbál találni és alkalmazni olyan törvényszerűségeket amelyek tapasztalatai alapján működnek. Egy kicsit olyan mintha próbálná logikusan megmagyarázhatóvá és értelmezhetővé tenni a rajzolást ami egyébként teljesen jogos igény és ha valaki érti a lényegét akkor el is magyarázható. Főleg abban az esetben fontos ha ezt valaki tanítani vagy tanulni szeretné. Nem tudatosan olyan mintha próbálna olyan koncepciókat keresni és alkalmazni amelyek által kompenzálni próbálja a figyelmének a nem annyira tudatos lényegre való összpontosítás hiányát. Sokszor előtérben vannak a különböző sémák használata egy rajz felépítésekor a gyakorlatban és ezek a sémák által valamelyest háttérbe szorul a megfigyelés a figyelem használata. Természetesen tanítás során (nem csak rajztanítás) mivel nem vagyunk egyformák minél több megközelítés és lehetőség áll fent annál jobban alkalmazható lesz az oktatási módszer szélesebb körben.
Ezzel szemben a jobb agyféltekés rajzolás a figyelemre egy más fajta „látásmódra” összpontosít mondhatni, hogy minden energiáját ide összpontosítja. Itt meg kell jegyezzem, hogy ez a más fajta látásmód nem valami nagyon különlegesen más, mint egy olyan rajzolónak a látásmódja aki klasszikus oktatás keretein belül tanult. Ami a különbség lehet, hogy a belső figyelmét nem a figyelmére a megfigyelésére irányítja a legnagyobb mértékben hanem megtanult tudott vagy korábban tapasztalt dolgokra. Ahogy ezt pár sorral feljebb kifejtettem. Amikor ezt olvassuk jobb agyféltekés rajzolást hirdető oldalakon, hogy egy másik látásmódot tanulsz meg és átalakul az életed akkor ebbe a legtöbben sokkal többet gondolnak bele, mint ami valójában. Igazából a két oktatási módszer közötti látásmódbeli különbség csak a fókuszálás mértékében van. A jobb agyféltekés a figyelem összpontosítására fekteti a hangsúlyt míg a klasszikus a figyelem mellett különböző koncepciókat is alkalmaz. Kihangsúlyozom, hogy mind két út működik és járható, sőt személyes véleményem, hogy a kettőt kombinálva még eredményesebbek tudunk lenni. Itt muszáj megemlítenem, hogy nagyon nagy szerepe van a tanárnak is a folyamatban önmagában az oktatási módszer kevés.
Jobb agyféltekés rajzolás és klasszikus rajzolás: Mindkettő módszer megtanít rajzolni?
Nyilvánvalóan igen, sőt bármilyen más módszer vagy út járható. Tovább megyek az ember otthon önállóan is képes megtanulni rajzolni. Valójában a realisztikus rajzolást ami arról szól, hogy térből lerajzolj valamit amit magad előtt látsz mindenki képes önmagától is megtanulni. A probléma ott kezdődik, hogy mivel tévhitek vannak az emberek fejében a rajzolással kapcsolatban ezért 2-3 próbálkozás után feladják és nyugtázzák magukban, hogy nincs hozzá érzékük, tehetségük stb. Vagy egyáltalán bele sem kezdenek.
A valósághű rajzolást nem kellene tanítani mivel egy természetesen kialakuló folyamat lenne ami az ember figyelméhez kapcsolódik. Nagyon lényegre törően megfogalmazva amit magad előtt látsz azt le kell másold minél pontosabban, tehát a figyelmed kap jelentős szerepet ebben az egész játékban. Nem a kezed, nem a tehetséged vagy bármilyen más tényező. Ebből kifolyólag ha valaki rajzolni szeretne tanulni vagy rajzot szeretne tanítani akkor a figyelmet, mint a legfontosabb összetevőt nem hagyhatja figyelmen kívül, sőt a középpontba kell helyezni és majdnem minden felmerülő problémát ennek fényében meg kell világítani át kell vizsgálni. Nagyon egyszerűen arra gondolok, hogy milyen általánosan megfigyelhető érzelmi, gondolati, mentális, személyiségbeli tényezők azok amelyek hatással vannak az ember figyelmi állapotára vagyis arra, hogy milyen mértékben tud figyelni. Lehetne erről nagyon sokat írni beszélni de ez most nem a fő témája a cikknek.
Amit itt ki kell hangsúlyozzak, hogy 2. 3. 4. vagy 5 nap alatt nem fogsz megtanulni rajzolni. Egy óra rajzolás és gyakorlás alatt is fejlődsz és haladsz előre, pár nap alatt is képes vagy eljutni valahova ha ezt tovább viszed akkor még messzebbre jutsz el. Nincs ebben semmi különös ugyanúgy működik, mint bármi más. Azokat az állításokat, hogy pár nap alatt művészt csinálunk belőled illetve megtanítunk rajzolni felelőtlennek tartom. Már csak azért is mert nem vagyunk egyformák vagyis nincs egy szinten a figyelmi állapotunk ami a rajzolásban a legfontosabb tényező. Emiatt egy adott rajztanítási módszer legyen az bármilyen, mindenkinél valamelyest máshogyan fog lecsapódni.
Jobb agyféltekés rajzolás: De azok a látványos rajzok…
Igen a rajzok sokszor nagyon látványosak és meggyőzőek. Itt több szempontból meg kell vizsgáljuk ezt a kérdést.
Ha valaki úgy gondolja nem tud rajzolni vagyis nincs benne tapasztalata és lát egy ilyen rajzot amit 2-3 nap alatt rajzolt valaki teljesen a nulláról indulva, legyen ez mondjuk egy portrérajz ami elég életszerű. Akkor a legtöbben arra gondolnak, hogy ez csoda és persze olyanok is vannak akik kételkednek és valami trükköt látnak bele. Egyik feltevés sem állja meg a helyét, viszont az sem igaz, hogy valaki pár nap alatt tanult meg így rajzolni. Tudom ezt el kell magyarázzam mert így elég ellentmondásos főleg ha látjuk ezeket az életszerű rajzokat.
Az egyik lényeges dolog amit meg kell értened, amit már fentebb is fejtegettem, hogy a realisztikus térből és képről rajzolás a megfigyelésedtől függ. A figyelmi állapotodtól a koncentrációs képességedtől és az ehhez kapcsolódó mindenféle érzelmi és gondolati személyiségbeli tényezőktől amelyek alakítják, torzítják a figyelmedet. Gondold azt, hogy ezeket a tényezőket egybe gyúrjuk és kialakul a te személyes figyelmi állapotod amit mondjuk 1-10-es skálán be is tudnánk valahova helyettesíteni. Ezt a figyelmi állapotodat egész életedben alakítod ha tudsz róla ha nem..ki alakul egy fajta érzékelő képességed ami olyan, mint egy színes vagy mintás szemüveg amelyen keresztül látod a dolgokat.
Pár nap alatt megrajzolt látványos portrérajzok: De vajon mekkora a valódi fejlődés?
Nagyon egyszerűen az, hogy mennyire vagy képes realisztikusan lerajzolni valamit az ehhez a figyelmi állapotodhoz kapcsolódik 90%-ban. Nem pedig a tehetségedhez vagy a kézügyességedhez vagy a rajzoláshoz, mint tevékenységhez köthető. Ezt a figyelmi állapotodat edzésben tartod minden nap, ki milyen mértékben ki mennyire képes vagy mer bele látni a külvilágába saját magába. Amikor elmész egy olyan rajztanfolyamra legyen az jobb agyféltekésnek nevezett vagy nem (teljesen mindegy). Viszont a tanfolyamon a figyelmedre hegyezik ki a hangsúlyt és az oktató képes neked elmondani és megmutatni hogy ezzel a figyelmi állapotoddal hogyan tudod a gyakorlatban megvalósítani a rajzokat akkor képes leszel annak a figyelmi szintednek megfelelő rajzot (legyen az portrérajz vagy bármi más) a papírra megrajzolni.
Tehát már a tanfolyam előtt is rendelkezel ezzel a figyelmi állapottal NEM a tanfolyamon tanulod meg. A tanfolyam vagy az oktató (ha magánóráról van szó) csak azt mutatja meg, hogyan használd ezt a már benned lévő természetes képességet. Még egyszer leírom mert nagyon fontos már eleve úgy mész oda, hogy képes vagy rá csak nem tudod, hogy ezt a gyakorlatba hogyan ültesd át. De ez a gyakorlati átültetés nagyon egyszerű mindenki számára megérthető és megvalósítható gyakorlati részekből állnak.
Szóval akkor mekkora is a fejlődés mértéke?
Ha ebben a megvilágításban nézem akkor szinte nulla vagyis persze a tanfolyamon is fejlődik a figyelmed illetve pontosabb az a meghatározás, hogy a figyelmedre rárakódott blokkoló tényezőket van esélyed feloldani a figyelmed összpontosításán keresztül. Illetve rajztechnikailag is fejlődsz. De gondolj bele pár nap nagyon kevés, hogy ekkora mértékben fejlődj. A látszat viszont tényleg ez. Remélem most már érted, hogy miért.
Tehát másik oldalról megvilágítva nagyon nagy fejlődést látsz és tapasztalhatsz magadon mert nem voltál tisztában azzal, hogy mire vagy képes a benned lévő figyelem tudatos irányításával.
Ebből a nézőpontból viszont már nagyon nagy jelentősége van annak, hogy azt a 90%-ot amit te hozol hogyan tudja az adott jobb agyféltekés rajztanfolyam vagy egy klasszikus rajztanfolyam akár magánóra kihozni belőled. Tehát jelentős szerepe van az rajzoktatónak, hogy mennyire képes megmutattatni számodra a benned lévő figyelmi szintedet.
Jobb agyféltekés rajzolás: Előtte utána rajzok, mennyire tükrözik a valós fejlődést?
Biztosan láttunk már nagyon sok ilyen rajzot a neten keringeni. A lényeg, hogy az első napon rajzolt rajzhoz képest az utolsó napon rajzolt nagyságrendekkel életszerűbb. Mindössze pár nap leforgása alatt.
Fontos kérdés, hogy az első nap vajon ugyanannyi időt adnak-e a rajzolásra, mint az utolsó napon. Hogyha nem akkor nem mérvadó az a fejlődés amit a képeken láthatunk. Hogyha igen akkor már jobb a helyzet de még mindig nem a valós fejlődést mutatja hanem csak azt amit fentebb leírtam. Mégpedig az első képnél is megvolt az a figyelmi szint amivel az utolsó napon megrajzolta azt a valóságosabb rajzot csak nem tudta, hogyan alkalmazza azt az első rajzánál.
Tehát összességében egyfajta féligazságról beszélhetünk amit nagyon könnyű ilyen olyan irányba eltolni és azt láttatni amit szeretnénk, hogy belelássanak. Ezzel szemben egy rávezetés történik arra, hogy a magaddal hozott figyelmet hogyan tapasztald meg a rajzolásban. Nem pedig egy teljesen nulláról való óriási fejlődés. Természetesen a megélése ennek lehet ez az utóbbi de ez leginkább csak abból fakad, hogy nem voltunk tisztában azzal, hogy hogyan „működik” a valósághű vagy jobb agyféltekés vagy hívjuk is akárhogyan a lényeg, hogy realisztikus rajzolás.
Nem régiben egy nálam végzett tanítványom küldött egy előtte után rajzot. Amit a rajztanfolyam előtt rajzolt. Illetve ugyanazt a képet megcsinálta a rajztanfolyam után. Viszont fontos megjegyezni, hogy nem közvetlen utána hanem gyakorolt. Nem tudom megmondani pontosan mennyi idő telt el a két rajz között, illetve mennyit gyakorolt de nem pár napról beszélünk. Azt hiszem szemmel látható a különbség.
Ez még nem minden!
Továbbá amit még meg kell vizsgálni, hogy képről vagy térből rajzolásról beszélünk. Erre majd még visszatérek egy későbbi bekezdésben most csak annyit, hogy térből rajzolni nehezebb és nagyobb koncentrációt igényel. Komplexebb figyelmet.
De ha veszünk egy portrérajzot amit képről rajzoltak meg ezen belül is van egy-két érdekes szempont amit figyelembe kell vegyünk. Ugye az interneten mi csak a végeredményt látjuk de hogy hogyan készül az nem mindegy.
Képről rajzolásnál gyakran használják azt a technikát, hogy a képet bevonalkázzák négyzet hálót rajzolnak a lerajzolandó képre és ezt a négyzet hálót pontosan átmásolják az üres papírra. Innen a feladat nagyon egyszerű másold le a különböző kis rácshálókban lévő vonalakat és formákat. Ez a technika nagyon megkönnyíti egy-egy forma pontos megrajzolását és nincs is ezzel baj amikor az ember tanulja a rajzolást de az első pár ilyen rajz után ezeket a segédvonalakat el kellene engedni. Hiszen nyilvánvaló, hogy mekkora különbség van a között amikor mindenféle segédvonal nélkül egy teljesen üres papírra rajzolunk meg egy portrét például vagy mindenféle segédeszközöket használva tulajdonképpen mint egy műszaki rajzot elkészítünk egy rajzot.
Még egyszer kihangsúlyoznám ezzel nincs gond de az első pár ilyen rajzunk után ezek nélkül kellene továbblépni. Egyrészt azért is mert ez nagyon minimális mértékben fejleszti az figyelmünkön belül az arányok, távolságok szögek és összefüggések érzékelését. Nem beszélve arról amikor vonalzót használnak arra, hogy kimérjenek távolságokat egy rajzon. Természetesen egy kész rajz mellé ez nem lesz oda írva vagy nem fogod rajta látni.
Fejlődni akarsz vagy gyors eredményt?
Nyilván megtehetsz bármit és bárhogyan rajzolhatsz csak el kell döntened, hogy számodra mi a lényeg. A figyelmed valódi fejlesztése azáltal, hogy teljesen szabadon segédeszközök nélkül a figyelmedre hagyatkozva tanulsz rajzolni. Vagy a minél „tökéletesebb” eredmény érdekében minden bevetsz amit csak tudsz. Kérdés ebből a nézőpontból, hogy mit hívhatunk még szabadkézi rajzolásnak?
Az igazság az, hogy én is használtam ilyen segédvonalakat rajztanítás során és némely rajz elkészítésekor de aztán ezeket elhagytam. Ma már a rajztanfolyamon nem használunk ilyen segédeszközöket. Az sem mindegy, hogy mondjuk csak egy-két segédvonalat használ valaki vagy az egész képet bevonalkázza.
Szóval ez is egy nagyon fontos szempont amikor látunk egy ilyen nagyon élethű rajzot vagy előtte-utána rajzot. A fejlődés mértéke csak a látszat és a végeredmény alapján mindenképpen félreérthető lehet ha nem tudjuk hogyan készül.
Azért írom le ezeket mert érdemes ezeknek utána járni amikor rajzot akarunk tanulni, hogy el tudd dönteni számodra milyen az a terep ahol tanulni fejlődni szeretnél és egyáltalán miben szeretnél és hogyan fejlődni. Akkor is fontos kérdések és szempontok ezek ha teljesen önmagadtól szeretnél megtanulni rajzolni.
Térből, képről rajzolás és jobb agyféltekés rajztanfolyam
Az eredeti jobb agyféltekés rajztanfolyam 5 napos. Nagyrészt a térből rajzolásról szól. Ha ezt szembe állítjuk 2, 3 és 4 napos jobb agyféltekés rajztanfolyamokkal akkor nyilvánvaló, hogy nem lehet beletenni azt amit Betty Edwards 5 nap alatt tanít.
A lényeget persze le lehet szűrni és ki lehet alakítani hasonló rajztanfolyamokat de tény, hogy ez akkor sem az lesz amit a Betty Edwards előad. Ezen túl természetesen az oktatótól is függ, hogy mit hogyan ad át. Ahogyan én látom itthon nagyrészt a képről rajzolás van előtérben de mindenképpen kérdezzünk rá és érdeklődjünk ezzel kapcsolatban.
Lényeges dolog, hogy ha elmész egy tanfolyamra tisztában legyél azzal, hogy mire mész és ott mit tanítanak és hogyan. Persze ezt 100%-osan akkor fogod csak megtudni ha már ott vagy illetve amikor elvégezted. A legtöbb helyen garanciát vállalnak pénz visszafizetést úgyhogy igazából veszíteni valód nincsen. Ami viszont fontos, hogy tudd te mit szeretnél és tisztában legyél azzal, hogy a rajzolás egy elég tág fogalom ezen belül különböző nehézségi szintek és irányvonalak vannak. Ez a cikk is azért született, hogy átadjam az én meglátásaimat és tapasztalataimat a rajzolás/rajztanítás témakörében.
- Például szerintem egy fontos szempont, hogy térből vagy képről tanítanak rajzolni illetve, hogy neked mire van igényed mit szeretnél. Ahogyan fentebb említettem a térből rajzoláshoz koncentráltabb figyelem szükséges. Viszont sokkal jobban is fejleszt. Ha valaki tud térből viszonylag arányos rajzokat készíteni akkor általában a képről készített rajzait könnyebben és pontosabban meg fogja tudni rajzolni. Természetesen függ a témától is.
- A másik amit érdemes megtudni, hogy használnak-e segédvonalakat vonalzót egy rajz megrajzoláskor az adott rajztanfolyamon.
- Azt is érdemes megnézni az oktató hogyan rajzol, képről vagy térből rajzai is vannak-e?
- Továbbá, azt is érdemes megnézni, hogy mióta működik a rajziskola és ahhoz képest mennyi rajz van fent a weboldalon. Ha egy rajziskola több éve működik már és mondjuk 50-100 rajza van kirakva akkor érdemes erre is rákérdezni. Természetes nem csak a rajz mennyisége hanem a minőség is fontos. Továbbá, hogy képről vagy térből rajzról van szó.
Az eredeti jobb agyféltekés rajztanfolyam 5 napos!
Tehát az eredeti jobb agyféltekés rajztanfolyam 5 napos és nagyrészt a térből rajzolást tanítja illetve amit még nem említettem, hogy elsősorban nem teljesen kezdőknek lett kidolgozva.
Ha ezt összeveted azzal, hogy teljesen nulláról ígérik azt, hogy 2-3 vagy 4 nap alatt megtanítanak rajzolni, vagy mondjuk művészt csinálnak belőled, akkor elgondolkodtató ez a kontraszt azt hiszem, de ezt mindenki döntse el saját maga, illetve járjon utána.
Akármilyen tanfolyamról is legyen szó természetesen ezeknek a rajztanfolyamoknak, jobb agyféltekés rajztanfolyamoknak van létjogosultságuk és mindenkinek ajánlom, hogy járjon utána, próbálja ki, nagyon sok embert elindítottak már a rajzolás útján vagy kaptak nagyszerű élményeket a résztvevők. Viszont legyünk tisztában azzal, hogy ezek nem az eredeti jobb agyféltekés rajztanfolyam megfelelői. Ez nem azt jelenti, hogy jobb vagy rosszabb hanem, hogy másabb.
Ha jól tudom itt Magyarországon a Bihari Laci csinálja az eredeti jobb agyféltekés rajztanfolyamot aki személyesen a Betty Edwards-nál tanulta és szerzett képesítést ennek a módszernek az oktatásához.
Akkor most jobb agyféltekés-e a rajzolás vagy mégsem?
Az a véleményem, hogy ez nem a legfontosabb kérdés ha realisztikus rajzolásról beszélünk. Egy percig sem szeretném kétségbe vonni a Betty Edwards munkásságát sőt, éppen ellenkezőleg. Viszont az én meglátásom az, hogy nem ezen kellene lennie a hangsúlynak. Ez egy érdekes kérdés, lehet róla beszélgetni, filozofálni, csináltak már rá kísérleteket stb.
Egyrészt ugye nagyon keveset tudunk az agyunk működéséről és az a tudás ami jelenleg megvan sem kielégítő és biztos, még akkor sem ha bizonyos dolgokat műszerekkel tudnak dokumentálni. Mondhatnám, hogy a saját agyunkhoz még fel kell nőnünk. Tegyük fel, hogy kétséget kizáróan bebizonyosodik, hogy a rajzolás a jobb agyféltekéhez kapcsolódik akkor te mint kezdő rajzoló mit kezdesz ezzel az információval. Ettől a ténytől nem fogsz tudni jobban rajzolni. Amikor leülsz rajzolni a figyelmedet befolyásoló tényezők, blokkok, minták stb. ott lesznek veled és ez az amivel igazán foglalkozni érdemes. A tudatos figyelmeddel kell dolgozz az, hogy belül mi történik az agyadban az ebből a szempontból teljesen lényegtelen.
Vegyük a légzést ami egy olyan inger amire nem kell figyeljünk de figyelhetünk is rá. Mindkét esetben működik de a figyelmeddel befolyásolhatod, leállíthatod, felgyorsíthatod, lassíthatod, benntarthatod stb. Aztán a levegő eljut a helyére kicserélődik a szervek csinálják a dolgukat a lényeg, hogy az egész folyamat működik anélkül, hogy neked erre végig figyelned kellene. Persze tudatos figyelemmel és gyakorlással beletudsz szólni ebbe a folyamatba. Illetve az érzések és gondolatok, főleg amelyek nagyon erőteljesen vagy hosszabb ideig fennállnak képesek felborítani a test természeti programjait. Ezeket általában betegségeknek hívjuk.
A beszívott levegő is bejárja a saját útját anélkül is hogy végig követnéd a figyelmeddel. Hasonló a helyzet a figyelmeddel amit a körülötted lévő világba vetítesz.és annak hatására az agyadban. Attól függően, hogy mire vagy hogyan figyelsz, belül aktiválódik ez vagy az. A figyelmed tudatos irányításával illetve a nézőpontjaid tudatos vagy nem tudatos megváltoztatásával kihatsz arra, hogy az agyad melyik része lesz aktív vagy mely részek működnek együtt és egyáltalán milyen információáramlás megy végbe. Nem pedig fordítva működik.
Ezért mondom azt, hogy azzal érdemes foglalkozni amit figyelemnek hívunk és mindennel ami ezt blokkolja, irányítja, torzítja stb.
Személyesen azt gondolom, hogy a külvilágunk minél összetettebb megfigyeléséhez nem csak a jobb agyféltekénkre van szükség, hanem mind két agyféltekére, mivel össze is van kapcsolva, együtt komplexen alakítják ki azt a képet amit éppen látunk. Az aktivitás az agyunk egyes részein fel tud erősödni attól függően, hogy éppen mire fókuszálunk.
Persze ez sokkal bonyolultabb lehet ennél ahogy ezt most leírom mivel vannak benned működő minták amelyek kihatással vannak az agyad működésére is ami meg befolyással lesz arra, hogyan és mire figyelsz és éppen ezek azok az érdekes és félig meddig látható és láthatatlan dolgok amelyek megmutatkoznak pl. rajzolás közben de egyébként az életed minden területén.
Rajztanítás során mire fókuszálok?
Látható, hogy ez egy nagyon szűz terület és sok a találgatás, éppen ezért nem ezzel foglalkozom, hanem azzal amit megtapasztaltam, hogy a rajztanítás során mi az ami működik, milyen általános nehézségek merülnek fel és ezekre milyen feladatokat dolgozzak ki, hogy áthidalhatóak legyenek a felmerülő nehézségek. Vagyis másképpen megfogalmazva az ember figyelmével foglalkozom és az ehhez kapcsolódó vagy rárakódott érzelmi és gondolati töltetekkel, amelyek kihatással vannak az ember érzékelésére.
Régebben én is jobb agyféltekés rajztanfolyamként tartottam a rajztanfolyamokat de aztán hamar rájöttem, hogy nem ez a lényeg és a feladok nagy részét is megváltoztattam és kidolgoztam olyan feladatokat amelyek a fentebb említett problémákra hatással lehetnek az emberen keresztül.
Szóval a saját megtapasztalásaim és megfigyeléseim alapján egy olyan rendszert dolgoztam ki ami jelen meglátásom szerint egy ilyen 4 napos rajztanfolyamon a lehető leghatékonyabban működik. Természetesen folyamatosan vannak újabb ötletek az alapján amit a rajztanfolyamokon tapasztalok.
Így már nem tartom jobb agyféltekés rajztanfolyamnak a rajztanfolyamot, de én is nevezem így a honlapon is, mivel sokan így ismerik és erre gondolnak ha rajztanfolyamról beszélünk. Pontosan emiatt is írtam le, hogy miről is szól ez az egész és milyen lényeges szempontok azok amiket nézzünk meg ha rajzolni szeretnénk tanulni.
100 évvel ezelőtt ha valaki le akart rajzolni valamit nagyon élethűen akkor is ugyanígy kellett figyelni mint most ráadásul semmit nem tudott a jobb agyféltekéjéről vagy nagyon keveset. A lényeg nem ebben van. Neked kell eldöntened, megtapasztalnod, hogy számodra melyik tanulási út a leginkább járható.
Rajztamfolyamról részletesebb leírás>>