Jobb agyféltekés rajztanfolyam.
Amit a rajztanfolyamról tudni érdemes, hogy nem a jobb agyféltekés irányvonalat követi egyszerűen azért mert szeretek olyan dolgokról beszélni és tanítani amit tudok és megtapasztaltam, ettől tud hiteles lenni, nem pedig olyan dolgokat amit valahol olvastam vagy feltételezés vagy valaki mondta stb. (jobb agyfélteke és a rajzolás kapcsolatára gondolok). Szóval nem gondolom, hogy csak a jobb agyféltekéhez kapcsolódik a rajzolás, sőt maga a rajzolás nem kapcsolódik sehova az agyunkban a rajzunk, mint végeredmény és a rajzolás, mint folyamat, az a figyelmünknek a kifejeződése. Amit aztán elneveztünk rajzkészségnek, rajztudásnak és kapcsoljuk a jobb vagy akár a bal agyféltekéhez. Nem gondolnám, hogy a figyelem állapota megosztott lenne ( jobb vagy bal agyfél). Persze lehet, hogy tévedek de ez teljesen mindegy is, mert azt viszont tudom, hogy mit és hogyan mondjak el és mutassak meg valakinek, hogy megértse és megvalósítsa azt amitől élethű rajzokat fog tudni készíteni. És ezek egyszerű dolgok.
Nálam is jobb agyféltekésnek van hirdetve a rajztanfolyam, igazából így jobban ismerik, jobban hangzik, keresik az emberek de ha a honlapomat valaki elolvassa akkor abban a rajzolásról van szó nem a jobb agyféltekéről.
A rajzolás folyamata.
A rajzolás folyamatát is sokszor darabokra szedik, szélek érzékelése, árnyékok, formák stb. Ahogy darabokra van szedve a rajzolás menete és van egy tananyag amit el kell sajátítani az nem más, mint amit a hagyományos iskolarendszer képvisel. Ha úgy vesszük ez is bal agyfélteke vagyis darabolás egymás után időrendben érzékelni a részeket. Tehát ilyen értelemben ott van a bal agyfél ami segít létrehozni egy rajzot vagy megtanulni egy feladatsort. Használjuk csak nyugodtan a bal agyféltekénket nincs abban semmi rossz, persze mellette a jobbat is. Éljünk EGÉSZEN jól 🙂 . Igazából nem a tananyaggal van gond vagy, hogy fel van darabokra szedve hanem azzal amikor a tananyag a megtanulandó vagy elsajátításra váró feladat felül kerekedik az adott egyénen vagyis elnyomja azt. Egy előre legyártott tananyag nem tud rugalmas lenni és ha ezt minden körülmények között át akarjuk adni a tanulónak akkor robotokat gyártunk (akik magukra veszik a tananyagot) vagy selejteket (akik nem veszik magukra). Persze itt a selejt csak azt jelenti, hogy nem felel meg az elvárásoknak ami egyáltalán nem rossz dolog.
Rajz tanítás és a tanár.
Szóval a tanárnak nagy szerepe van ebben, hogy felismerje az egyediséget minden tanítványban és a tananyagot csak úgy használja, mint egy lehetőséget, mint egy kis magot amiből ezer meg ezer kis ág levél, gyümölcs születhet ha olyan földbe kerül ami termékeny, márpedig minden ember termékenynek (kreatív, teremtőnek születik). Szóval ez már adott csak hagyni kell kibontakozni.
A gondolat vagy egy elképzelés lehet a “tananyag” ami eljut hozzád és megkapaszkodik benned mint a mag a jó földben és innen kezdve elkezd kibontakozni a lehetőségek végtelen tengerében.
Ez elég kreatív, nem?
Ez lenne a lényeg az egymással való kommunikációban, hogy egymás gondolatait teremtsük tovább hozzátéve azt amik mi vagyunk. Nem pedig úgy, hogy ezt így vagy úgy kell, csak így vagy úgy lehet, mennyivel jobban hangzik, hogy így is lehet. A mai rendszer mindenkit dobozolni próbál tűzzel vassal irtva a kreatív önállóan gondolkodni tudó, akaró egyént. Persze ezt nem nyíltan teszi hanem a tanulás a fejlődés a tudás szavak leple alatt…
A rajzolás mint egész.
Nem gondolnám, hogy van olyan, hogy csak az egyik agyfelünket használjuk. De nem is nagyon szeretek ezekről beszélni mert számomra nem annyira kézzel fogható dolgok ezek és a rajzolás egyik oldalról nagyon realisztikus és reális dolognak tartom, másik oldalról pedig pont az ellenkezője, olyan dimenziókba tud repíteni amiket a mindennapokban nem igazán érünk el, persze bármiben meg lehet ezt tapasztalni. Tehát itt van egy kettősség amit egyben lehet felfogni érzékelni és ezért gondolnám, hogy a rajzolás teljes embert követel. Kell hozzá egy realisztikus reális megközelítés (ez lehet mondjuk a bal agyfélteke) ami segít abban, hogy elérd azokat a dimenziókat (ez lehet mondjuk a jobb agyfélteke) amelyeknek megélését általában a kreatív szavunkkal jellemezzük. De persze lehet bármilyen más jelző is.
Tehát a rajzolás folyamatát a “tanítását” nem szedem szét, nyilván nálam is vannak egyes részek amikre éppen külön figyelmet fordítunk, felhívom a rajzoló figyelmét, hogy véleményem szerint arra érdemes lenne figyelmet irányítani de én ezeket nem kategorizálom és nem erőltetem csak csináljuk és átfolyást engedek egyik részből a másikba a részvevőknek, egyszerűen csak azáltal, hogy próbálom a lehető legkevesebb falat, kategóriát, felállítani a rajztanfolyamon. Hadd érezzék, hogy megélhetik bátran azt amit éppen akarnak és hogy ne legyen az, hogy most akkor csak erre vagy csak arra kell koncentrálni.
Van, hogy ki kell emeljek dolgokat de soha nem kényszeresen teszem ezt, hanem ahogy említettem fentebb nem tananyag hanem emberközpontúan.
Te vagy a lényeg.
Mindig az első az egyén aki egy külön rendszer és ehhez a rendszerhez való hozzáférést lehet megélni egy mély figyelmi állapotban amit viszont rajzolás (megfigyelés) közben használunk. Tehát nekem nem feladatom, hogy megváltoztassalak, hogy megtanítsalak rajzolni vagy bármilyen formában durván belenyúljak abba ami éppen vagy, hanem csak a rajzoláson keresztül segítsek neked a figyelmed elmélyítésében. Ezáltal viszont a valódi élethez kerülsz közelebb ami nem tőled független hanem te magad vagy.
